A földmérő szerepe a társadalom átalakításában
XXVI. Földmérő Találkozó és Márton Gyárfás-emlékplakett átadó, Nagyszeben
Az immár 26. alkalommal megrendezett Földmérő Találkozón adtak elő a Lechner Tudásközpont szakértői szeptember 19-én az erdélyi Nagyszebenben. Előadásaikban a földrajzi nevekkel, határokkal, térképészettel, szakmaetikával kapcsolatos kérdések is felmerültek. Az eseményen sor került a Márton Gyárfás-emlékplakett adományozására is, amelyet idén az anyaországi oldalról a Lechner kiemelkedő szakembere, Doroszlai Tamás vehetett át.
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Földmérő Szakosztálya szervezésében került sor a XXVI. Földmérő Találkozóra Nagyszebenben szeptember 18-21. között. Az idei találkozó fő témája az volt, milyen szerepet játszik a földmérő a társadalom átalakításában. A rohamosan fejlődő technológia, a globalizáció és a folyamatosan változó társadalmi normák nem csak kihívást, de rengeteg lehetőséget is jelentenek a földmérők számára. Szakértelmükre mindenhol szükség van, többek között a földügyek, építészet és várostervezés, infrastrukturális fejlesztések, mezőgazdaság, környezetvédelem, térinformatika, kulturális örökségvédelem, katasztrófavédelem, igazságszolgáltatás területén. A többnapos találkozó ismét jó alkalmat adott a Romániában és Magyarországon működő földügyi rendszerek áttekintésére, a technológiai újdonságok bemutatására, tapasztalatcserére, tudásmegosztásra, valamint a szakma elismerésére és kikapcsolódásra is a konferenciát záró szabadidős programokkal, kirándulásokkal.
A Lechner Tudásközpont szakértőitől idén kilenc előadást hallgathattak meg a résztvevők.
Mikesy Gábor földrajzinév-szakértő Hagyományos nevek – modern alkalmazások című előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az utóbbi időben széles körben elterjedt mesterséges intelligencia számos területen megbízható színvonalon teljesít, a földrajzi nevek világát tekintve még hagy kívánnivalókat maga után. A fejlesztések ezen a területen annak ellenére elmaradásban vannak, hogy a földrajzi objektumok megfeleltetését biztosító adatbázisok már nagy számban rendelkezésre állnak. A prezentáció magyar-román viszonylatban vizsgálta a helynevek kölcsönös megfeleltetését olyan mesterséges intelligencián alapuló alkalmazásokban, mint a fordítóprogramok és csevegőprogramok, megállapítva, hogy a földrajzi nevek területén még nem képesek kielégítő megoldásokat nyújtani.
Csorba Kristóf geodéziai vezető szakértő és Kovács Iván, a Geoinformatikai Osztály vezetője Határok című előadásukban konkrét eseteken keresztül mutatták be, milyen érdekes szituációk, eltérések merülhetnek fel a téradat-adatbázisokban a határok mentén, legyen szó államhatárról, vagy egymás szomszédságában lévő településeket elválasztó közigazgatási határról. Az országos lefedettségű téradatbázisok közül kiemelt hangsúlyt kapott az Államhatár adatbázis, de szó volt a Magyar közigazgatási határok adatbázisáról is, ezek megújításáról, valamint a felvázolt problémák lehetséges megoldásáról.
A Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép névrajzának topográfiai csapdái című előadást Sasi Attila földrajzinév-szakértő helyett Kovács Iván, a Geoinformatikai Osztály vezetője tartotta meg. A Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép (NTA) névrajza alapvetően az állami alapadatok adatbázisaira, így például a Földrajzinév-tárra, vagy az állami topográfiai térképek adataira épül, kiegészítve más földrajzineves adatbázisokkal. A névrajz topográfiai csapdája abban áll, hogy a felhasznált forrásokban a földrajzi nevek sokszor pontatlanok, elavultak, egymásnak ellentmondanak, mind a névalakok és azok helyesírása, mind a nevek által jelölt objektumok elhelyezkedésének tekintetében. Ilyen esetekben a leghitelesebb névalak megállapítása, egy adott névvel jelölt földrajzi hely koordinátákkal való pontos meghatározása felkészült kutatómunkát, a névadatokra nézve alapos forráskritikai összevetést, az adott település önkormányzatával való egyeztetést igényel. Azonban előfordul, hogy még ezek a módszerek sem vezetnek eredményre, így maradhatnak egyértelműen nem lokalizálható földrajzi nevek.
Varga Norbert, az Alaphálózati és Államhatárügyi Osztály vezetője az E-ING, vagyis az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer bevezetése kapcsán ismertette a Lechner Tudásközpont vízióját.
Gyorsítósávot építünk a föld-, ingatlan- és lakókörnyezeti ügyekhez, automatizálással kivéve az ügyintézői sorokból azokat, akiknek felesleges sorban állniuk, azért, hogy érdemi idő jusson azokra, akiknek muszáj.
Munkánkkal Európa élvonalába emeljük Magyarország digitalizációját, elérhetővé tesszük a digitális tér előnyeit minden állampolgár és vállalkozás számára, együttműködést teremtünk a közigazgatási és a piaci szereplők között, a fejlesztések alapja az életesemények lesznek.
Varga Norbert a következő előadásában a térképek felújításának szükségességére tért át. Kataszteri földmérési térképeink jelentős hányada több évtizede készült, az akkori utasítások, szabályzatok alapján. A térképek adattartalma mára elavult, az adatok minőségi mutatói pedig nagyon rosszak. Az állampolgárok, a vállalkozások és az állam is elvárja, hogy pontos, korszerű, megbízható kataszteri térképeink legyenek, a térképek megújítása előtt viszont új szakmai szabályzatok, új jogi alapok létrehozására van szükség.
Szintezési csatlakozások Magyarország és Románia között 2.0 című előadásában Pálosi Imre szakfelügyelő az EOMA I. rendű hálózatát mutatta be, valamint a nemzetközi szintezési csatlakozó vonalakat a két ország között. Felvázolta a magyarországi csatlakozó vonalak jelenlegi állapotát, rendszerét, ismertette a legutóbbi mérési eredményeket. Beszámolt a csatlakozó vonalak magyarországi szakaszainak helyszíneléséről és annak eredményeiről, valamint az új csatlakozó mérések tervezéséről is.
Dudás János András, az Adatszolgáltató Osztály csoportvezetője Térképtárak múltja és jövője címmel tartott előadást, amelyben virtuális látogatásra invitálta a résztvevőket a Lechner Tudásközpont Bosnyák téri térképtáraiba és légifilmtárába. Bepillantást adott a térképek és légifelvételek típusaiba, rendszerezésébe, tárolási módjába, digitalizálásába és felhasználási lehetőségeibe. Bemutatta a „királyi” kataszteri, kőnyomatos kataszteri, földmérési alap- és topográfiai térképeket, mérföldlapokat, analóg légifelvételeket és ezek archiválási fázisait.
Borbély Katalin országos szakfelügyelő a földmérési munkák végzéséhez kapcsolódó jogosultságok, az ezekkel kapcsolatos etikai elvárások és eljárások témájában tartott előadást. Összefoglalta a földmérési munkavégzésre vonatkozó jogosultságok hatályos jogszabályi hátterét és intézményrendszerét. Bemutatta az etikai elvárásokat, az etikai eljárások szabályozását, a lehetséges szakmai etikai vétségeket és szankciókat. Néhány korábban lefolytatott eljárásban feltárt tényállás alapján gyakorlati példákon keresztül szemléltette az etikai eljárások alkalmazását és szükségességét.
Angyal László geodéziai vezető szakértő és Tóth Kristóf Jutocsa geodéziai szakértő az államhatárral kapcsolatos általános információkat ismertette a határokmányok rövid bemutatásával. A vizes határokon a határvonal változásának fő oka a víz építő és romboló hatása. Az évek során szigetek tűnnek el, és keletkeznek újak, a víz partvonala és a mederfenék is nagymértékben változhat a nem szabályozott folyók esetében. Magyar-román határon a Maros (15 km), Fekete-Körös (4,5 km), és a Túr (1 km) folyókon 10 évente szükséges a határvonal felmérése, illetve ellenőrzése a két ország közötti egyezmény alapján. A Maros hajózható folyónak számít míg a Fekete-Körös, és a Túr közös szakasza nem, így a határvonal meghatározásának módja is eltérő. Az előadásban a határfolyókon 2025. évben megtörtént méréseket, illetve a határvonal meghatározásának folyamatát mutatták be az új határokmány elkészüléséig.
Az eseményen a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Földmérő Szakosztályával közösen kiosztotta a Márton Gyárfás-emlékplaketteket, amelyet idén a Lechner ingatlan-nyilvántartási vezető szakértője, Doroszlai Tamás vehetett át az erdélyi és az anyaországi szakemberek közötti kapcsolatépítésben kiemelkedő tevékenysége elismeréseként.
A Márton Gyárfás erdélyi magyar földmérő emlékére létrehozott bronzérmet és aláírt oklevelet 2012 óta adományozzák az MFTTT és az EMT egy-egy tagjának. A díjazottak szakterületük kiemelkedő egyéniségei, aktívan bekapcsolódtak a szakmai közösségépítő tevékenységbe és ezen a téren jeles eredményeket értek el, kimagasló teljesítményt nyújtottak a földügyi, földmérési és térképészeti szakma fejlesztése, a szakmai fejlődés követése, az innovációk átvétele, alkalmazása és szakmai tapasztalatok átadása terén.
Fotó: Dudás János András / Lechner Tudásközpont
